2013. június 19., szerda

7.fejezet-Extra+ Díj

Sziasztok!
Tudom, hogy most sokat késtem a frissel, de nem értem rá hamarabb. 
A múltkor azt mondtam, hogy a következő fejezetben kiderül mi is az a TITOK, de még egy kicsit húzom ;)
Mivel megszavaztátok, így egy Tom szemszögű fejezetet hoztam. :D Remélem tetszeni fog. 
Jó olvasást!
Puszi: Nixypixy

7.Fejezet Extra

TOM:

Soha nem gondoltam volna, hogy az akibe beleszeretek egy boszi lesz. A szüleim és én is, azt hittük, hogy majd egy csodás vámpírlányt veszek el, de ez a terv 17 évvel ezelőtt semmisé vált. Akkor láttam meg őt először. A családommal látogatóban voltunk Náluk. Jó volt az időzítés, mert pont akkor született Ö. Az öröm nem tartott sokáig. Már látszódtak rajta a jelek. Tudtuk, mit kell tenni, így fájó szívvel, de a szülei rám bízták Öt.

Elvittem a mostani anyjához Holly-hoz. Először nem nagyon akarata elfogadni. Azt mondta, hogy Ő nem vigyáz más gyerekére. Én viszont nála akartam hagyni, így belekontárkodtam a tudatába. Elfogadtattam vele Öt, és kitöröltem a gondolatai közül az én arcomat.

Nem kellett sok idő, talán 2 év, mikor a királyi pár nem bírta tovább, így a legjobb testőrüket Will-t elküldték Holly-hoz, hogy vigyázzon a kicsire. Az én segítségem is kellett. Holly tudatában jártam. Elhitettem vele, hogy Will a férje.

Ő boldog volt az „apjával”, de Holly folytatta a férfifaló életmódját. 8 évig nem történt semmi különös. Majd egyszer Willnek vissza kellett térnie a boszikhoz. Kapott egy küldetést, a farkasok birodalmában, ahol meghalt.   

Én nem akartam szomorúnak látni, így megkértem az unokatesómat, hogy vigyázzon rá. Amanda nagyon megszerette és legjobb barátok lettek. Öröm volt nézni, hogy mennyire vidám.

Nem tartott sokáig a békés napok. Felkerültek a táblára a sötét figurák is. Adrian a farkasok alphája Julyt küldte „bevetésre”, aki összebarátkozott Vele. Nem kellett sok idő, és Amandával is barátok lettek. Furcsa volt, de ez a barátság kiutat jelentett a háborúból. Egészen egy bizonyos napig….

Feltűnt a sakktáblán a király is. Adrian maga kereste fel Őt. Egyik pillanatról a másikra járni kezdtek. Nem tudtuk eldönteni, hogy Adrian tényleg szerelmes, vagy csak AZ miatt kell neki. Tudtuk, hogy nem kéne, de a fő uralkodók azt a döntést hozták, hogy hagyjuk Őket.  Vajon a fekete oldalra áll majd fel a királynő?

Én voltam az egyetlen, aki ellenezte. A miértekre nem tudtam válaszolni. A boszorkányok királynője mellém állt, így egy időkorlátot szabtunk ki. Fél évet kapnak, utána én is beleavatkozhatok a dolgokba. Ideje, hogy e fehér király is a táblára álljon.

Az érzéseimmel még nem nagyon voltam tisztában, de egyre több érdekességet észleltem. Rájöttem, hogy érzem azt, amit Ő. A gondolataim is körülötte forogtak. Mikor ezeket elmondtam anyámnak, kicsit meglepődött. Azt mondta, ez annak e jele, hogy Ő lesz a társam az örökké valóságban. Ekkor már mindenki tudta, hogy Ő és Adrian nem maradhatnak együtt.

Végre megmozdultak a táblán a figurák, már csak az a kérdés, hogy melyik bábut ütik le először.

A mai napot is Mayával töltöttem, mint az elmúlt héten mindegyiket. Egyre nehezebb távol tartanom magam tőle. Tudom, hogy érez irántam valamit, és így megnehezíti a dolgomat.

Mikor meg akarom csókolni, érzem, hogy akarja, de azt is, hogy fél. Nem tőle, hanem attól, hogy úgy jár, mint Adriannal.

A mai napon is az erdőben töltöttük, hogy Maya fejlessze a képességeit. Én egy fa ágán ültem, és néztem, ahogy egyre erősebb lesz.
- Tom, ez már a kitudja hányadik tűzgolyó volt a mai napon, nem fejezhetném be? – nyafogott. Tudtam, hogy ennél többre is képes, de nem akartam, hogy túlhajszolja magát.  
- Rendben, mára elég –ugrottam le a földre. Egyszer csak azt vettem észre, hogy a föld felé közeledek. Nem akartam egyedül földet érni, ezért magammal rántottam a merénylőt is. A gondolataim csak egy valami körül forogtak. Azt akartam, hogy tudjon róluk, így a gondolatai köré épített pajzsot leengedtem.
- „Meg akarom csókolni, de mi van, ha Ő nem akarja?” –gondoltam. Láttam rajta, hogy nagyon töri a fejét. A mosoly az arcán tudatta velem a döntését.
- Én is akarom –mondta ki, miközben megsimogatta az arcom.

Lassan elkezdtem közelíteni felé, ha mégis meggondolja magát, tudjon ellenkezni. Láttam, hogy lehunyja a szemét. Most már biztos vagyok abban, hogy Ő is akarja.
- Tom! –hallottam meg az öcsém hangját. Mindig is tudott időzíteni. –Ó, bocsi bátyó –Persze, gondolom mennyire. –és neked is bocsi –kacsintott Mayára, majd elhúzott. Ha még egy percet marad, biztos, hogy egy kék folttal gazdagabb lenne.
- Hát Ő meg ki volt? –nézett rám Maya a csodaszép szemeivel.
- Az öcsém Gabriel – fintorodtam el, Maya meg elkezdett nevetni.

Nagy nehézség árán felkelt, majd engem is felhúzott. Egymással szemben álltunk, néma csendben. Talán már nem akarja, hogy megcsókolja? Eltűnt a pillanat varázsa?
- Tom, emlékszel, hogy mit ígértem neked egy hete?- törte meg a csendet.
- Igen. Végre rájöttél, hogy mit érzel? –éledt fel bennem a remény.
- Igen. Adriant végleg lezártam magamban. Már nem érzek iránta semmit gyűlöleten kívül. Veled viszont bizonytalan voltam. Igazából féltem, hogy ugyanaz fog történni, mint a kutyánál, de aztán rájöttem, hogy kockázat nélkül nem lehet nyerni. Tom, azt hiszem, szerelmes vagyok beléd –néztem rá, mint aki eddig nem látta. Ezt most jól értettem? Biztosra kell mennem.
- Ezt kérlek mind még egyszer –suttogtam.
- Szeretlek –mondta ki azt a szót, amit már régóta hallani akartam.
- Maya –odaléptem hozzá, és magamhoz húztam. –Én is szeretlek téged –suttogtam neki, majd végre valahára megcsókoltam.

Nagyon jó volt a csók. Maya igazán odaadóan csókolt. Eddigi életem során, soha nem éreztem még ilyet. Olyan, mintha megtaláltam volna a lelkem párját, az életem értelmét. Tényleg igaza volt anyámnak, ha megtalálom, akit keresek, soha nem akarok elengedni.  

Nem tudom milyen okból, de a földre löktem és ott csókoltam tovább. Ahogy észrevettem Őt se nagyon zavarta a dolog. Az egyik kezét a hátamra vezette, a másikat a hajamba fúrta. Én az oldalát simogattam.
- Tom, van még rajtunk kívül más is a környéken?- vált ki a csókunkból.
- Az öcsém –mondtam, miután jobban fülelni kezdtem, majd adtam egy lágy puszit a homlokára. –Miért?
- Meghallottam a gondolatait –bújt hozzám, még közelebb.
- Na és, mire gondolt? –kíváncsiskodtam.
- Annyit, hogy szexisnek titulált –mondta hanyagul. Úgy tűnik, jó ízlése van az öcsémnek, csak ne az én szerelmem tetszene neki is.  
- Ebben az egyben egyet értek Gabriel-el –csókoltam meg megint. –Szeretlek –csókolgattam tovább.
- Nekem olyan deja vu érzésem van. Már csak az öcséd hiányzik- nem kéne emlegetni, mert tényleg megjelenik.
- Tom, gyere léci –az emlegetett szamár.
- „ Én mondtam” –üzente Szerelmem. majd mind a ketten nevetésben törtünk ki.
- Most mi olyan vicces? –kelt ki magából Gab, közben mind a ketten felkeltünk a földről. – Te boszi vagy? –kérdezett rá a testvérem, Maya meg helyeselt neki.  –És, ahogy látom a királyi családból –Maya ismét csak helyeselt. Valahogy sejtettem a következő kérdést. –Akkor te vagy az aki kell a…
- Gabriel! Ő ezt még nem tudja –öleltem át hátulról Mayát. Attól tartok itt az idő, hogy elmondjam Neki, ki is Ő valójában. A titok már nem lesz többé az.


Úgy tűnik, az igazi játék még csak most kezdődik. De vajon melyik király esik el először? A fekete vagy a fehér?



A végére, pedig egy díjat szeretnék kitenni.:D

A díjat köszönöm Smile-nak! 


Szabályok:
1. Tedd ki a képet :D
2. Írj 11 dolgot magadról
3. 11 kérdés megválaszolása 
4. Kérdezz 11-et
5. Küld tovább 11 blognak 

2. 11 dolog magamról: Mivel már kaptam egy ilyen díjat, ezért nem írok új dolgokat ide :D
- Szeretek olvasni
-Szeretek írni :D
- A zene a mindenem (nélküle még tanulni se tudok :D)
- Szőke és kék a hajam :D
- Nem szeretem, ha kibeszélnek a hátam mögött
- Őszinte vagyok, néha túlságosan is
- A barátaimért mindent megteszek
- Nem szeretek magamról beszélni
- Csendes vagyok
- Nem vagyok barátkozós típus
- Szemüveges vagyok 
Kb, ennyi rólam!

311 kérdés megválaszolása:
1. Mennyire számít mások véleménye?
Nem szoktam adni rá, de a blogon nagyon várom a véleményeket.
2. Mit csinálsz szabadidődben?
Nagyon szeretek olvasni, kint, bent, mindenhol :D
3.Van háziállatod?
Igen, egy nagyon szép macskám.
4. Mi a kedvenc zenéd?
Nekem olyanom nincs. Soha nem volt kedvencem.
5. Mi a kedvenc filmed?
jelen pillanatban a Vasember 3.
6. Mitől félsz?
Sok mindentől. Nincs annyi karakter szám, hogy kitudjam írni :D
7. Miért kezdtél írni?
Nem igazán tudom. Azt hiszem az egyik blog hatására.
8.A barátaidnak/családtagjaidnak elmondtad, hogy írsz?
Igen elmondtam. A családom tudja, de azt nem hogy mit. A legjobb barátnőm meg még olvassa is.
9. Milyen érzés, mikor közzéteszel egy bejegyzést?
Izgatott vagyok, hogy mit szólnak hozzá.
10. Beszédes vagy inkább csendes vagy?
A családom és a barátaim társaságában jár a szám, de amúgy egy csendes ember vagyok.
11. Melyik az a tulajdonságod, amiről szívesen lemondanál?
Talán arról, hogy félénk vagyok. 

4. 11 kérdésem:
1.Mi a kedvenc állatod?
2.Mi a kedvenc elfoglaltságod?
3. Mit szeretnél elérni az életben?
4.Mi az oka, hogy írni kezdtél?
5.Mennyire vagy babonás?
6.Mi a kedvenc filmed?
7.Mi/Ki a kedvenc együttesed/énekesed?
8.Hova utaznál el a legszívesebben?
9.Szeretsz rajzolni?
10.Hogyan kezdtél hozzá az íráshoz?
11.Van testvéred?

5. Akiknek küldöm:

2 megjegyzés:

  1. Ne már! Ez elképesztő lett, bár ne kínoznál minket ennyi ideig! Siess a kövivel!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm-köszönöm! Már csak egy kicsit kell kibírnotok, és minden kiderül!
      A következőt pedig hozni fogom amilyen gyorsan csak tudom!
      Puszi: Nixypixy

      Törlés